top of page

Love Languages V. – Acts of Services

Szerettem volna, ha a blogon olyan bejegyzések is megjelennek, amik a témakörön kívül szorosabban is összefűződnek. A szeretetnyelvekről már régóta tervezek szót ejteni, mert rendkívül fontosnak tartom őket, és most az időzítést is tökéletesnek gondolom. A karantén sok kapcsolatot nehézségekkel tarkított, a távolság vagy épp a folyamatos bezártság folytán. Az élet azonban lassan újraindul, felvesszük a kapcsolatot rég nem látott társainkkal és egy új életmódba zökkenünk mindig mellettünk lépegető szeretteinkkel.

 

Önmagunk és mások megértése

Gary Chapman 5 szeretetnyelvével még a gimnáziumi éveim alatt ismerkedtem meg. A módszer lényege, hogy egy kérdőív segítségével felfedezhetjük, mik számunkra az igazán fontos értékek, amiket társas kapcsolatainkban keresünk, valamint milyen módon érdemes érintkezni szeretteinkkel, hogy éreztessük, valóban számítanak nekünk. A minőségi idő, az érintés, az ajándékok, az elismerő szavak és a szívességek nyelve mindannyiunk szótárában ott lakozik, legfeljebb egyik dialektust jobban beszéljük, mint a másikat. Azonban nemcsak az a fontos, hogy beszéljük a saját szeretetnyelvünket, de értsük is a másikét.

A módszerre sokan úgy tekintenek, egy önismereti technika, ami segít feltérképezni a szükségleteinket és azokat az értékeket, amiket társas kapcsolatainkban keresünk. Ez segít abban, hogy olyan partnereket válasszunk magunk mellé, akik megértenek és akikkel egy húron pendülünk.

Azonban nem lehet mindenkinek hátat fordítani, aki nem a mi szavainkat beszéli, és nemcsak örökéletű, mély kapcsolatokat létesítünk. Ott vannak az osztály- és szaktársaink, kollégáink, főnökeink, szomszédaink, távoli rokonok, régi ismerősök. Egymás megértéséhez feltétlenül szükség van szeretetnyelveink feltérképezéséhez.

A sorozat öt részből, az öt szeretetnyelvből áll majd, ami egyenként mutatja be azokat Gary Chapman Az 5 szeretetnyelv titka fiataloknak című könyve és személyes tapasztalataim, meglátásaim alapján.

Elérkeztünk az utolsó szeretetnyelvhez, a szívességek dialektusához, aminek elsajáítása így Karácsonyhoz közelítve még inkább aktuális lehet. A szívességeket azért tartom érdekes részének a szeretetnyelveknek, mert tapasztalataim szerint vagy a kifejezésee vagy az elfogadása okoz nehézséget az embereknek. Jelentőségének megértése azonban segíthez ezeknek az akadályoknak a leküzdésében.

Gary Chapman rendkívül egyszerűen és lényegre törően fogalmaz atekintetben, hogy mire van szükségünk ahhoz, hogy a szívességek szeretetnyelvét megfelelően tudjuk gyakorolni. Elsősorban a szívünkre érdemes támaszkodni, hogy bármit, amit a másikért teszünk tiszta és őszinte szándék, a jót akarás vezérelje. Másodszor szükségünk lesz az elménkre, hogy kis gondolkodás árán, de megtaláljuk a legmehgfelelő módot arra, hogy a másiknak kedveskedjünk. És végül elengedhetetlen, hogy a kezeinket is megerőltessük, azaz cselekedjünk, még akkor is, ha ez olykor áldozatokkal jár.


SZÍVességek

Ahhoz, hogy a másik érezze, hogy valóban szeretjük, olykor olyan szeretnyelveken is érdemes megszólalnunk, amely elsőre idegennek hatnak. Akár legyen szó a szívességekről vagy bármelyik másik dialektusról, cselekedeteinknek alapja a szívből jövő érzelem kell, hogy legyen. Így a cselekedeteinkhez elengedhetetlen egyfajta hozzáállás is, amivel tanúbizonyságot adunk arról, hogy a döntésünk megfontolt, őszinteségtől és a másik iránti szeretetünktől vezérelt.

Egészen más, ha valakin látjuk, hogy a szívességet tényleg jó szívvel viszi véghez, mint amikor azt kelletlenül teszi. Képzeljük el, mekkora különbség van aközött, ha a testvérünk ajtócsapkodások és szemforgatások közepette viszi le a szemetet kérésünkre és aközött, hogy különösebb figyelmeztetés nélkül magától megtenné ezt látván, hogy borzasztóan elvagyunk havazva más teendőkkel.

A szívességek szeretetnyelvének alapja tehát ez: szívből jön. És a legnagyobb hatást akkor tudjuk kiváltani a másikból, ha ezeket az apró kedvességeket úgy hajtjuk végre, hogy nincs szükség külön felszólításra.



Gondolj, gondolj!

A szívességek szeretetnyelve valahol a hatáskeltésről is szól. Az apró kedvességek véghezvitelét ugyanis érdemes különlegessé tennünk, ami igencsak nehézkes lehet tekintve, hogy a szívességek a legtöbb esetben valóban kisebb tevékenységekben merülnek ki, mintsem grandiózus lépésekben vagy ajándékokban.

Érdemes tehát alaposan végiggondolnunk, hogy mivel tudnánk a legnagyobb hatást kifejteni és ez olykor meglepően egyszerűbb, mint elsőre sejtenénk. Tegyük fel, hogy észrevesszük, hogy édesanyánk rendkívül elfoglalt és szeretnénk megkönnyíteni a dolgát valahogy. Elmehetünk bevásárolni és a legdrágább alternatívákat is összevásárolhatjuk a kedvenc édességéből vagy egyszerűen elszaladhatunk egy papírírószer üzletbe, hogy a nyomtatóból kifogyott papírt bepótoljuk és dolgozhasson tovább. Ezutóbbira jelen esetben nagyobb szüksége van és valamivel nehezebb is észrevenni. Így ezutóbbival nagyobb hatást fejthetünk ki és jobban “bizonyíthatjuk” figyelmességünket, mint előbbivel.

Nem kell tehát óriási megerőltetésekre gondolnunk, amikor a szívességek szóba jönnek. Ezek a kedvességek olykor egészen apró dolgokban nyilvánulnak meg. Mindössze figyelemre van szükségünk ahhoz, hogy ezeket észrevegyük. És mi lehetne szebb ajándék, mint az egymás iránt tanúsított figyelmesség? :)

Tedd össze a két kezed!

A szívességekhez, csak úgy, ahogy a legtöbb szeretnyelvhez, szükségünk van a kezünkhöz, a cselekedetinkhez és az igyekezetünkhöz. Amikor arra kerül sor, hogy meglepjük a másikat, ne sajnáljunk az erőnket és az időnket erre.

Természetes érzés azonban, ha olykor teherként éljük meg a másikról való gondoskodást, különösen igaz ez a szívességek dialektusára. Olykor ki kell mozdulnunk a komfortzónánkból és olyan szituációba helyezkednünk, amit alap esetben nem feltétlenül tennénk meg.

Képzeljük el, hogy éppen úton vagyunk a partnerünk, a megebszélt találkozóhely felé, amikor kapunk egy üzenetet tőle, hogy otthon hagyta a kesztyűjét és szétfagy a keze. Tenni egy kitérőt és beszaladni egy elviteles forró kávéért, amivel felmelegítheti a kezét nem a legkényelmesebb megoldás, főleg a téli estéken. De ilyenkor érdemes arra gondolnunk, hogy ezek az apró áldozatok partnerünk szemében biztos jelei a szeretetünknek.

Ha elfelejtkeznénk minderről, akkor pedig érdemes összetenni a két kezünket és hálával gondolni a társunkra. Az iránta érzett szeretet, hála és az erre való emlékezés ugyanis segít a nehézségeken való túllendülésen.

Elvárások nélkül

Ahogy minden szeretetnyelvnek a szívességek dialektusának is vannak bukkanói, amikre érdemes odafigyelnünk. A másikról való gondoskodás ugyanis nem jelenti azt, hogy teljesen kiszolgáltatottá tesszük magunkat.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a másiknak való segítségnyújtás és törődés a szereett kimutatásáról kell, hogy szóljon és semmiképpen sem a kihasználásról.

Ha pedig a mi elsősleges szeretetnyelvünk a szívességek, nem várhatjuk el másoktól, hogy a saját igényeiket, határaikat ismétlődően alárendeljék a mi elképzeléseinknek, csak azért, mert ebből érezzük igazán, hogy szeretnek.


Mit tarts észben?

  • Akár legyen szó a szívességekről vagy bármelyik másik dialektusról, cselekedeteinknek alapja a szívből jövő érzelem kell, hogy legyen.

  • A szívességek szeretetnyelve valahol a hatáskeltésről is szól.

  • Ezek a kedvességek olykor egészen apró dolgokban nyilvánulnak meg, mindössze figyelemre van szükségünk ahhoz, hogy ezeket észrevegyük.

  • A másikról való gondoskodás ugyanis nem jelenti azt, hogy teljesen kiszolgáltatottá tesszük magunkat.


Boldog és szívességekben gazdag ünnepeket kívánok!

Panni

bottom of page